Hateier Matyi nemrég tért haza az egyesült államokbeli
Korábban, még az Egyesült Államokba való kiutazás előtt írtunk Hateier Mátyásról. Azóta fiatal játékosunk túlvan az amerikai álmon, és most arról beszélt, miként élte meg a szűk egy hónapot a tengerentúlon.
„Kicsit még most is hihetetlen, hogy részese lehettem ennek. Minden olyan volt, ahogyan elképzeltem, minden kint töltött percet élveztem” – kezdte Matyi, aki egy olimpiai bajnok úszó, Ryan Berube családjánál lakott.
„A házuk, a környék, amerre jártunk tisztára olyan volt, mint amit a filmekben látunk. Hatalmas házakban laknak, hatalmas autókkal közlekednek. Nagyon rendes volt a család, végig saját gyerekükként kezeltek. Kicsivel több mint két hétig Dallasban voltunk, ott edzettünk, az apa vitt bennünket edzésre, majd a fiuk hozott haza bennünket. Ő nem vízilabdázik, hanem úszik, de egy helyen voltak a tréningek, naponta kettő” – folytatta játékosunk, aki szerint a póló merőben más, mint itthon.
Hazai erővízilabda helyett pörgősebb játék
„Pörgősebbnek éreztem a játékot, nálunk inkább az erővízilabda dominál. Azt tapasztaltam, hogy talán kevesebb az úszás az edzéseken, azt viszont nagy tempóban, kevés pihenővel végzik. A labdatechnika, a lábtempó annyira nem volt hangsúlyos. A csapat, amelyikben edzettem és szerepeltem, fiatal egyesület, de jó erőt képvisel. Egy tornán vettünk részt San Joséban, mely felemásra sikeredett. Két csoportért küzdöttek a csapatok, a Goldért vagy a Platinumért. Ahhoz, hogy utóbbiba kerüljünk, két meccset kellett volna nyerni, de a másodikon ötméteresekkel kikaptunk. A vereség után mélyponton voltunk, de szépen felálltunk ebből, az utolsó meccsen pedig parádés vízilabdával győztünk, és elég szép helyen zártuk a tornát, mely elég kemény volt, négy nap alatt kellett kilenc meccset játszani” – mesélte Matyi, akinek egy nappal az amerikaiak nagy ünnepe, július 4. előtt van a születésnapja.
Élmények vízen és szárazföldön
„Óriási volt látni, hogyan ünneplik ezt a napot. Már harmadikán tűzijátékoztak, másnap jöttek a vendégek, mindenki együtt volt, olyan volt az egész, mint a filmekben. Szerencsére elég sok mindenre jutott idő a vízilabda mellett is, voltunk rodeón, ettünk japán steakházban, ami szintén szerepelt az álmaimban. Voltunk San Franciscóban, ahol megnéztük az Alcatrazt, átmentünk a Golden Gate hídon, jártunk egy a parkban, mely tele volt mammutfenyőkkel. Szóval fantasztikus élményekben volt részem” – mesélte a játékos, aki kapott megkeresést, szívesen látnák újra Amerikában.
Nyitva áll még az amerikai jövő…
„Akár fél, akár egy évre is visszamehetnék, aminek örülök, de ez inkább a távolabbi jövő. Most nem valószínű, hiszen ott nincs olyan középiskola, amilyenbe én járok. Most a győri Hildben tanulok, és az építészet komolyabban érdekel, hosszú távon ezzel is szeretnék majd foglalkozni. Nem biztos, hogy egy év kihagyás jó lenne. A nyelvtanulás szempontjából ez az egy hónap is sokat segített, mert bár az első napokban azért volt egy kis nehézség, eleve csak kapkodtam a fejem, az átálláshoz is idő kellett, hiszen huszonkét órát voltam fent egyhuzamban, de utána minden nagyon jól ment. Sokat fejlődött az angoltudásom, amit szeptembertől biztosan kamatoztatni tudok az iskolában” – mondta végezetül Hateier Matyi, aki most Hargitai Attila edző irányításával készül a szezonra.