A vízilabda története, szabályai

A vízilabda medencében játszott csapatsport, melynek mérkőzéseit két hétfős együttes vívja egymás ellen. A pólónak is nevezett játék célja, hogy a labdát minél többször sikerüljön az ellenfél kapujába juttatni.

vizilabda_1A sportág kezdetleges változata az 1860-as évek Nagy-Britanniájában alakult ki, s nem sokkal később kísérletek történtek arra vonatkozóan is, hogy az addig esetleges keretek között zajló játékot meghatározott szabályok közé szorítsák. Kapukat ekkortájt még nem használtak, s gólnak azt tekintették, ha az egyik játékos mindkét kezével a rivális játékterének alapvonalát képező uszodafalhoz érintette a labdát, vagy a medence partjára kitette azt.
Eközben az Egyesült Államokban is megismerkedtek a vízilabda touch-down változatával, amely rendkívül durva játékként híresült el. Ugyanakkor Angliában lassanként tovább fejlődött a póló, s Bournemouth-ban 1876-ban már olyan vízilabdameccset rendeztek, amely már némiképp hasonlított a mai verzióra. Az első komolyan vehető szabályzatot a skót William Wilson alkotta meg 1877-ben. A kapu, a labda és a játéktér mérete, valamint a játékosok száma a kezdeti időszakban még gyakran változott. Az angol úszószövetség 1885-ben ismerte el hivatalosan is sportágként az immár mindenkire kötelező szabályok szerint űzött vízilabdát, majd három évvel később – a világon elsőként – kiírta a nemzeti bajnokságot is. A sportág a századfordulót megelőző évtizedben vált ismertté világszerte. Az első nemzetközi mérkőzést 1890-ben játszották Londonban.

vizilabda_2A vízilabda 1896-ban még nem, de 1900-ban már szerepelt az olimpiai programban, s a játékok műsorának azóta is része. Sokáig a sportág történetében eleinte oly fontos szerepet betöltő angolok nyerték a legnagyobb tornákat, s a hegemónia csak az 1924-es, párizsi olimpián tört meg, amikor a magyar válogatott háromszori hosszabbítás után 7-6-ra legyőzte Anglia együttesét. Az első világbajnokságra egészen 1973-ig kellett várni, ám Eb-ket már 1926 óta tartanak. Az első Világ Kupa-sorozatot 1979-ben írták ki. A sportág vezető szervezete a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) keretein belül működik vízilabda technikai bizottság néven, s ugyanez a helyzet az európai kontinensen, a LEN égisze alatt.

A nők csak 1950-ben kezdtek próbálkozni a játék elsajátításával elsősorban Hollandiában, majd az Egyesült Államokban és Ausztráliában. A FINA 1979-ben rendezte az első női Világ Kupát, majd 1986-ban a hölgyek számára is kiírta a vb-t. Az első Eb-n 1985-ben vehetett részt a gyengébb nem, melynek képviselői 2000-ben az ötkarikás játékokon is debütáltak.

vizilabda_3Magyarországon 1897-ben mutatkozott be a játék azt követően, hogy dr. Füzesséry Árpád ügyvéd, a Magyar Úszó Egyesület vezetőségi tagja kérésére Angliából megküldték a sportági szabályok gyűjteményét. Hivatalos meccset 1899-ben, Siófokon vívtak hazánkban: A Sió-csatornában rendezett találkozón a MUE két együttese csapott össze. Az első – még nem hivatalos – bajnokságot is a MUE nyerte 1901-ben, s ugyanez a klub játszotta az első nemzetközi mérkőzést is, a Wiener AC ellen, szintén 1901-ben, Bécsben. A meccs vége 14-0 lett „oda”… Az 1904-ben rendezett hazai pólóbajnokság már bekerült a sportági dokumentumok közé is. A magyar vízilabdasport későbbi nagy eredményeinek megalapozója Komjádi Béla volt, aki forradalmasította a játékot: a magyarok gyorsabbak és mozgékonyabbak voltak a vízben ellenfeleiknél, ragyogó összjátékkal, szellemes rögtönzésekkel múlták felül riválisaikat. Komjádi – aki edzői, sportvezetői tevékenysége mellett sportújságíróként dolgozott – nemzeti üggyé emelte a vízilabdát.

Azóta a csapatsportágak között, hazánk legeredményesebb sportágává nőtte ki magát. Az elkövetkező évtizedekben (és máig hatóan) már-már társadalmi kérdéssé nőtte ki magát Magyarországon, s a legkevésbé sem véletlen, hogy a válogatott és néhány klubcsapat is meghatározó ereje lett a sportágnak. Az ötvenes, hatvanas, hetvenes évek sikerei után Kemény Dénes szövetségi kapitányi kinevezésével kezdődött a magyar póló új aranykora.

Győrben 2002- ben került egyesületi keretek közé a sportág és indult fejlődésnek. A Gyakorló Iskola SULIPÓLÓ lány csapata gondolta úgy hogy megpróbálja a verseny rendszer keretein beül a megmérettetést és ezt a Győri Vízisport Egyesület keretein belül. Fokozatos építkezéssel, pár év elteltével, pár rutinos játékossal kiegészülve előbb megnyerték a lányok az OBI / B bajnokságot, majd két évig a felnőtt OB I bajnokságban szerepeltek. A továbblépés azonban nem sikerült, hiszen az akkori uszoda helyzet nem tette lehetővé, hogy stabil csapat alakuljon. A legjobb játékosainkat eligazolták a „nagy” klubok. Így került a fővárosba Tomaskovics Eszter későbbi világbajnok, Gangl Edina a női válogatott jelenleg meghatározó kapusa. Újra az építkezés korszaka következett, ismételten pár év alatt remek serdülő lány csapat alakult akik közül többen a korosztályos válogatott tagjai voltak. Sajnálatos módon e csapat tagjai sem tudták megvárni az új uszoda elkészültét, karrierjüket előtérbe helyezve, érthető módon eligazoltak Győrből. Napjainkban, a létesítmény helyezet javulásának eredményeként ismételten fejlődés jelei mutatkoznak a sportágban. A lányok mellet a fiúk is bontogatják a szárnyaikat, egymásra épülő rendszerben fokozatosan egyre több bajnokságban versenyeznek sportolóink.