Truszka Levente 2022 nyarán érkezett Győrbe edzőként, hogy új lendületet adjon a pályafutásának, de talán ő maga sem gondolta volna, mennyi minden fér bele három évbe. A győri vízilabdaközösség meghatározó alakjává vált, dolgozott több korosztállyal, szerepelt a felnőtt OB II-es csapatban, bajnoki címeket ünnepelt a gyerekekkel – most pedig egy régi álma válik valóra: edzőként folytatja karrierjét Németországban, az alsó-szászországi tartományi válogatottak stábjában.
Váratlan telefonhívás hozott új lehetőséget
„Nem titkolt célom volt, hogy egyszer szeretnék külföldön dolgozni edzőként” – meséli Levente. Egy kedves ismerős hívta fel, hogy Németországban, az alsó-szászországi tartományi válogatottaknál edzőt keresnek. Rövid gondolkodás után belevágott: nyílt pályázat volt, és a jelentkezést személyes interjú követte Hannoverben. Az interjú annyira jól sikerült, hogy három nappal később már érkezett a hír: ő lett a kiválasztott szakember.
Áprilisban újra kiutazott, hogy a gyakorlatban is bemutatkozzon – ott jött a következő meglepetés: nemcsak edzőként számítanak rá, hanem a szakmai munka koordinálásába is bevonják U12-től egészen U16-os korosztályig. A fókuszában az U16-os csapat áll majd, de szélesebb körben is alakíthatja az utánpótlást. „Boldogan bólintottam rá erre a kérésre.”
Vogel Zsolt szakmai vezető és Ábrahám Csaba elnök lehetővé tették, hogy még a hazai szezonok vége előtt elkezdhesse a kinti munkát. Ahogy Levente mondja: „Ezért nagyon hálás vagyok.”
A győri kezdetek: tanulás és fejlődés a fókuszban
A győri életszakasz 2022-ben kezdődött, amikor korábbi edzője, Vogel Zsolt hívására csatlakozott az egyesülethez. Első évében a DVL gyermek IV-es csapatot (2011-es korosztály) vezette, mellette segédedzőként dolgozott a gyermek III-as csapatnál. A második évben a 2012-es korosztály is hozzá került. A harmadik évben, idén már három különböző korosztállyal dolgozott egyszerre: az országos gyermek, a DVL gyermek II és a DVL gyermek III csapatokkal. Edzések, mérkőzések, logisztika – mindez párhuzamosan.
„A legtöbbet a szülőktől tanultam” – emlékezik vissza mosolyogva Levente. Eleinte „keménykezű” edzőként kezdett, ahogyan annak idején őt is nevelték, de a beszélgetések során megértette, hogyan lehet a gyerekeket közvetlenebbül, hatékonyabban motiválni. „Megtanultam, hogyan hozzam ki belőlük a munkát úgy, hogy közben mosolyogjanak.”
Szakmai célok és sikerek
A cél kezdetektől a folyamatos fejlődés volt. „Edzésről edzésre én is tanultam” – vallja. És bár korábban a legnagyobb célja az volt, hogy egyszer bajnoki címet ünnepelhessen a gyerekekkel – amit el is ért –, az igazi sikert számára mégsem ez jelentette a későbbiekben.
A 2024/25-ös szezonban a DVL gyermek II-es csapat 15-ből 15 győzelemmel lett bajnok, hibátlan mérleggel. Az országos gyermek csapattal bronzérmet szereztek. Emellett a felnőtt OB II-es csapattal is ezüstéremnek örülhetett – már játékosként. „Ezekre a sikerekre nagyon büszke vagyok.”
„Ezekért megérte…”
Az edző számára számára mind a három Győrben töltött év emlékezetes marad. „Mindig ezt mondtam a gyerekeknek, hogy legyen céljuk a sportban és az életben egyaránt. De azért keményen meg kell dolgozni, hogy elérjék. Amikor ezt a célt sikerül elérni akkor nem csak az adott pillanat miatt éri meg ezt csinálni, hanem oda kell venni azokat a pillanatokat, amikor nagyon hideg a víz, nincs kedve az embernek leúsznia egy 20×200-at vagy éppen, amikor az edző éppen egy taktikai gyakorlás során egy hiba miatt elég nagy hangerővel mondja a magáét. Ezek a momentumok miatt éri meg ezt igazán csinálni” – mondja őszintén.
Leventét arról is kérdeztük, hogy mik voltak a legemlékezetesebb pillanatok győri pályafutása során. Mosolyogva felelt: „akadt néhány”. Az első mérkőzése győri színekben – amit 30-1-re veszítettek el az AVUS ellen – örök mementó lett: „tudom, honnan indultunk.” Aztán ott van a kanizsai mérkőzés, ahol 4 percig emberhátrányban, cserés kiállítással, gyakorlatilag „ellenünk fújtak”, mégis győzni tudtak. Vagy a tatabányai meccs, ahol 3 gólos hátrányból 6-3-ra nyertek – és a gyerekek őszintén bocsánatot kértek a meccs eleji gyenge teljesítményük miatt.
Ami hiányozni fog
„A gyerekek pozitív energiája.” – feleli gondolkodás nélkül. „A legrosszabb napot is fel tudták dobni. Nincs az a hideg víz, nincs az a nehéz edzés, amit ne tudtak volna valahogy mosolyra fordítani.”
Ha egy szóval kéne jellemeznie az egyesületet, azt mondaná: család. „Mindig vannak viták, konfliktusok – de a végén mindig megbeszéljük. És együtt örülünk egymás sikereinek.”
Bár új kihívások várnak rá, Levente nem zárja ki, hogy egy nap visszatér. Talán egyszer újra a győri medencék partján fog állni, és segíthet a gyerekeknek elérni céljaikat – ahogyan ez idáig is tette.
Köszönjük, Levi!











